Miért épp bosnyák?

Az 1992-től 1995-ig tartó ostromban nem vérzett ki a város, és ma már a Bono Vox és Luciano Pavarotti által megénekelt „Miss Sarajevo” újra elkápráztatja az egzotikumra és emberségre vágyódó utazót.

Egyedülálló az ország is, Bosznia-Hercegovina varázsa a csodás hegységek, folyók, dús erdők, a dzsámik és bazárok hangulatos forgataga mellett az emberek életvitelében és mentalitásában csúcsosodik ki. A gyönyörű és büszke nők és a délceg férfiak felejthetetlen benyomást tesznek a Kelet-Európába fásult lelkekre, és teszik hihetetlenné a „puskaporos hordó” képzetét.

A jugoszláv állam szétesése szakadást eredményezett nyelvi téren is: megszűnt az ún. szerb-horvát nyelv, illetve 1996-ban megszületett az önálló bosnyák irodalmi nyelv. Ez természetesen csak a hivatalos dátum, az első bosnyák írásos emléket 1189-ben vésték kőtáblába (Kulin bán levele a dubrovnikiakhoz). A nyelvre mély hatással voltak XV. századi török hódítások is, mely következtében számtalan török eredetű szó került át a bosnyák nyelvbe. Érdekes fordulata és a török-bosnyák szimbiózis jellemző példája az ún. alhamijado-irodalom, amelyet bosnyák nyelven, de a bosnyák hangzókhoz igazított arab betűs írásmódon jegyeztek.

A bosnyák nyelv folytonosságát a történelem frontátvonulásaiban a népköltészet biztosította (Boszniában 5 dialektust és 14 aldialektust beszélnek).

Ma is tartja magát a nézet, hogy bosnyák nép, ill. nyelv nem létezik, a Boszniában élő emberek szerbek vagy horvátok, akik sajátos, török jövevényszavakkal tűzdelt szerb vagy horvát nyelvet beszélnek.

Mégis, apjainkban a bosnyák irodalmi nyelv fejlődése töretlen, az emberek a bosnyák nemzeti és kulturális identitás fő eredményének és jelképének tekintik és ápolják.

Walkó Ádám

Jelenleg nincs bosnyák nyelvű tanfolyamunk.