Miért épp hindí?

Indiában, ahol már több, mint egymilliárdan élnek, a nyelvjárásokkal és törzsi nyelvekkel együtt körülbelül 1500 nyelvet beszélnek. Ebben a sokadalomban fontos szerepet kap a hindí, mert gyakorlatilag egész Észak- és Közép-Indiában beszélik, így egyfajta kapocsként is szolgál a különböző ajkú államok között.

Manapság egyre több embert vonz a keleti kultúra itthon is, és sokan megpróbálkoznak az indológia szakkal; de nem mindenki szeretne öt évig padokat koptatni annak érdekében, hogy megismerkedjen a hindí rejtelmeivel, hanem csupán szeretne belekóstolni abba a világba, amit ez a nyelv közvetít.

Számos előnye van annak, ha az ember Indiába utazik és tud valamennyire hindíül.

Indiában nagyon sokan beszélnek angolul (ez ott gyarmati örökség), de sokkal nagyobb élményt jelent hindíül beszélgetni velük, és ők is jóval közvetlenebbek, nyíltabbak egy nyugati emberrel, amikor kiderül, hogy ismeri valamilyen szinten anyanyelvüket.

Sokkal kedvesebben fogadják majd, és nem biztos, hogy a „bolond turista” kategóriába sorolják, hanem komolyabban fogják venni őt. Nagyon hálásak már akkor is, ha csak épp egy-két egyszerű mondatot szólunk hozzájuk anyanyelvükön. Aztán fülelhet is az ember, amikor azt hiszik, csak angolul beszél. Jókat nevethet a feliratokon, különösen, ha egy angol nyelvű szöveget írnak át dévanágarí írással.

Persze „hátrányai” is lehetnek a hindítudásnak ☺, ám ezek eltörpülnek előnyei mellett: valószínűleg naponta sokszor el kell mesélni, hol és mikor tanult az ember hindíül, ami egy idő után elég fárasztó, de érdemes kedvesen viselni, mert utána nagyon finom teákat ihatunk és ételeket ehetünk, esetleg olcsóbban megúszhatjuk a belépőket és az útikönyvben lévő információk többszörösét szerezhetjük meg Indiáról és az indiaiakról. A piaci beszerzések során is kamatoztathatjuk tudásunkat: ha drágán akarják adni a portékát és mi hindíül tiltakozva, kacagva továbbindulunk, mondván, hogy ismerősek vagyunk már a bazári rengetegben, biztos, hogy utánunk szaladnak és olcsóbban vehetjük meg a kívánt holmit.

Nemcsak Indiában vehetjük hasznát hindítudásunknak: itthon is számos indiai rendezvény van, amikor találkozhatunk ottaniakkal, és nagyon örülnek, ha megszólalunk anyanyelvükön. Egyre több indiai étterem nyílik, egyre több indiai üzletbe látogathatunk el, és már indiai diszkó is működik Budapesten, ahol összegyűlik a pesti indiaiak fiatalsága egy kis lazításra. Ha valaki szereti a bollywoodi filmeket, itt az idő, hogy felirat nélkül is élvezni kezdje a három órás alkotásokat: még inkább szeretni fogja eredetiben.

Akinek pedig nincsenek utazási tervei vagy különösebb vonzódásai India felé, csak éppen nyelvbolond, az is örömét fogja lelni a tanulásban.

És hogy nehéz-e a hindí nyelv? Nem nehezebb (sőt!), mint bármely másik élő nyelv, ha valaki kitartóan és lelkesen lát hozzá, nem feledve, hogy az eredmény eléréséhez idő is szükséges.

A hindí nyelvről

A hindí nyelv az indoeurópai nyelvcsalád újind ágához tartozó modern indoárja nyelv. A világon legtöbb ember által beszélt nyelvek között a 4. helyet foglalja el, Indiában pedig a 22 államilag elismert nyelv egyike.

A kivándorló indiai lakosságnak köszönhetően nemcsak India északi és középső részén, hanem pl Mauritiuson, Kelet-Afrikában, Trinidadon, Nagy-Britanniában stb. is találkozhatunk vele.

Nem egységes nyelv abban az értelemben, hogy India különböző, hindí nyelvterülethez tartozó vidékein találkozhatunk nyelvjárásaival is, amelyek kisebb-nagyobb mértékben eltérnek a hindítől.

Az urdú nyelv a hindí testvérnyelve, nyelvtanuk gyakorlatilag egyezik. A két nyelv szókészletében azonban jelentős eltérések vannak: a hindí a szanszkritból, az urdú pedig az arabból és a perzsából merít. Írásuk is különbözik: a hindí a dévanágarí írást használja, az urdú pedig arab írással jegyzi le a hangokat.

A hindí lejegyzésére használt dévanágarí írást balról jobbra olvassuk, és a karakterek egy vízszintes segédvonalról lógnak le (Garcia Márquez kötélen száradó ruhákhoz hasonlította Száz év magány című regényében). Nem kell különösebb rajztehetség a megtanulásához, és fantasztikus érzés, amikor kinyílik az íráskép és értelme lesz a sok ákombákomnak.

A hindí nyelv ábécéjében a hangok logikus rendben, a képzés helye szerint vannak rendezve. Egy magyar anyanyelvű beszélő számára nem jelent nehézséget a hosszú és rövid magánhangzók illetve az a és á megkülönböztetése; a magyarban nem meglévő hangok elsajátítása sem jelent különösebb problémát. (Sokkal szorultabb helyzetben van egy indiai, ha ki kell mondania pl. a „gyönyörű” szót. Egy magyar ajkú Indiában pedig számíthat a dicséretre, amivel elhalmozzák majd, mondván, milyen szépen ejti a nyelv szavait.) Fontos jellegzetessége a hangtannak a hehezetes-nem hehezetes hangpárok és a kakuminális hangok megléte.

Aki már tanult idegen nyelve(ke)t, nem fogja őrült bonyolultnak tartani az alaktant sem; legalábbis nem nehezebb, mint bármelyik indoeurópai nyelvcsaládba tartozó nyelv esetében. Sőt!

A hindí főneveknek két neme (hímnem és nőnem) és két száma (egyes és többes) van. A nyelvtani viszonyokat önálló szócskákkal, posztpozíciókkal fejezhetjük ki, ilyenkor a névszó ún. névutós vagy függő esetbe kerül; egyébként alapesetben marad. Használatos ezen kívül még a megszólító eset. A mellékneveket a főnevek elé tesszük.

Nagyon szigorú szórendje nincs a hindínek, különösen a hétköznapi nyelvben, de általában a SOV szórendet követi. (Alany, határozók és tárgy, állítmány.)

A hindíben az igéket idő és aspektus szerint csoportosíthatjuk (aspektus alatt a cselekvés lefolyásának módját értjük: folyamatosságát, tartamát, gyakoriságát, befejezettségét, befejezetlenségét stb.). Mindez történhet a jelenben, a jövőben, illetve a múltban is.

Megkülönböztetjük a tranzitív és az intranzitív igéket – ennek bizonyos esetekben fontos szerepe van a hindíben.

Érdekessége a nyelvnek az összetett igék használata: egy alapigét követ egy ún. színezőige, amely módosítja, árnyalja az alapige jelentését. Olyasmi ez, mint nálunk az igekötők használata.

A hindí esetében érdekes az igék felszólító módú alakjainak sokfélesége: aszerint, hogy mennyire vagyunk udvariasak vagy mennyire áll hozzánk közel valaki, négyféleképpen is felszólíthatunk/parancsolhatunk/kérhetünk. Van emellett egy ötödik szerkezet is, a főnévi igenév, ami nem erős felszólítást vagy elvárást jelent, hanem az illető dönti el, hogy később mikor szeretné elvégezni, amire kérték.

A hindí nyelv legnehezebben elsajátítható talán a szókincs: sok-sok forrásból merít, természetesen a szanszkritból, az angolból, az arabból, a perzsából, kisebb mértékben pedig a franciából, portugálból, törökből, helyi nyelvjárásokból. Ami azonban még nehezebbé teszi a tanuló dolgát, az a területi, társadalmi, vallási eltéréseknek köszönhető roppant változatosság: alapvetően más szavakat használ egy muszlim vallású illető és mást egy magas kaszthoz tartozó hindú.

Amikor Indiába látogat egy „hindín edződött” európai, furcsának találhatja, hogy állandóan azért dicsérik, hogy „suddh hindít”, tiszta hindít beszél. Aztán rájön, hogy miért: a hindí anyanyelvűek folyamatosan keverik a nyelvet az angollal, durvább helyzetekben pl. csak a nyelvtani szerkezet marad hindí a mondatban, ám az összes szó angol benne.

Végezetül néhány furcsaság, amivel találkozhatunk a tanulás során:

  • a tegnap és holnap, tegnapelőtt és holnapután időhatározókat ugyanazzal a kifejezéssel illetik
  • A szakáll szó valami miatt nőnemű
  • ha szeretnénk kimenni a mosdóba, szebb, ha meg sem szólalunk, csak feltesszük a kisujjunkat, és már mutatják is a helyet
  • az igen-nem indiai gesztusainak felismeréséhez idő szükséges, tehát kezdetben tisztázni kell velük hindíül is, melyiket mutatták ☺

Berki Eszter
indológus

Tovább olvasom

Nemsokára induló hindí tanfolyamok

Hindí kezdő

17:30onlineElső nap: 2021. november 21.Érdekel

Nem találja az Önnek megfelelő hindí nyelvű tanfolyamot?

Írja meg nekünk, hogy hetente hányszor, hány órában, mely napokon, milyen időpontokban ér rá? Csoportos vagy egyéni tanfolyamra járna szívesen?Megírom

Hasznos linkek hindí nyelvhez Hasznos linkek